Étkezés és étkező szekrény Kucorgónál

Felhívom a kedves Olvasó figyelmét, hogy az alább elhangzó tények ellen mi (szülők, nagyszülők, nagynénik és nagybácsik) próbálunk tenni, és reménykedünk benne, hogy egyszer kultúrlényeket sikerül előállítanunk a társadalom számára, akik az asztali etikett alapvető szabályait elsajátították. Jelenleg viszont csemetéink illetve - a tartalom jobban megkívánja - kölykeink a maki szinten tartanak.
Ugyanis mindkét Picinykénk előszeretettel részesíti előnyben felső végtagjai használatát az evőeszközök helyett. Kisebbik ezt oly menő tökélyre fejlesztette, hogy akár a levest is ezen az úton fogyasztja el. Nagyobbiknál már némi javuló tendencia figyelhető meg: a tésztaételeket úgy képes a gyomra tartalmává varázsolni, hogy megtévesztésül az egyik kezében villát tart, a másikkal viszont az ételt markolja. A szándék benne van, de hát a megszokás nagy úr. :)
És akkor még nem beszéltem azokról a kulináris élvezetekről, a gasztronómia világában tett hosszú utazásokról, a számunkra ismeretlen ízkombinációkról melyeket ezek a gasztrozsenik prezentálnak számunkra minden egyes nap (Kérem, csak a nagyon erős idegzetűek olvassák el az alább szereplő sorokat!): májpástétom kakaós kaláccsal és paradicsommal, kolbász mazsolás kuglóffal, szalámi meggyes süteménnyel, és végül a legpikánsabb: görögdinnye ketchuppel (bár legalább itt színharmónia uralkodik a tányéron). És még sorolhatnám, de nem merem! Szóval próbálkozunk, és még egy darabig étterembe nem megyünk :))

Addig pedig lássuk az étkező szekrényünket, ahol annak ellenére, hogy vitrines mivolta miatt próbáltam ügyelni a rendre, mégis befészkelte magát a káosz:

Szóval kipakoltam, törölgettem, tisztítottam, poroltam, mosogattam, pucoltam és címkéket gyártottam. Az utóbbit egy szakadt kosárból:

Melynek ép részeiből címke nagyságú négyzeteket vágtam ki, majd egy ovális alakú konzervet ráerősítve körbefestettem a szekrény hátulját már korábban bemázolt kék színnel:

Végül ezt kaptam eredményül:

És mi lett az étkező szekrényünkkel? A káoszt felváltotta az organizáció.
Íme a bizonyíték:

Tárolás az étkezőben

Hamarosan központi szerepet kap az étkező, vagy legalábbis az asztal és környéke. Ami nem csak a finomabbnál finomabb fogásokat, de a tálalást megelőző rendrakást is magával vonzza. Én már szemezek vele egy ideje, és ha minden igaz, akkor ma a randevúig is eljutunk (portörlővel a kezemben). Tehát előre láthatólag a holnapi nap során bemutatom a tálalónk tisztaságtól ragyogó arcát.

De addig is egy pár kép az inspiráció jegyében:

forrás

Mi mással kezdhetnék mint az egyik kedvenc házam étkezőjével. Egyébként övék az a csodálatos terasz is, ami inspirálta az étkezőnk csíkos falát. 

forrás

Gyönyörű tálalót kreálhatunk OSB lapból és vászonból. Az elkészítését a forrás gombra kattintva megszemlélhetitek. 

forrás

Ha a létránknak nem találunk helyet, semmi probléma, az étkezőnkben tökéles abrosztároló válhat belőle. 

forrás

Az expedit polcok segítségével látványos és pénztárcakímélő megoldást érhetünk el. 

forrás

forrás

Stílusosan bortartó rekeszekből tálalószekrény (?). Igen, ebben nem vagyok biztos, mert hát láthatunk ott tányérokat, kancsókat, de amellett egy rakat könyv és sámfa is fellelhető. Na szóval egy univerzális polcrendszerrel van dolgunk :)

forrás

Ha nincs helyünk tálaló számára, akkor se essünk pánikba. Ugyanis az asztal alatt nem csak a lábunk fér el, hanem kosarakban minden, ami az étkezéshez kellhet. Azért kisgyerekes családoknak nem ajánlom ezt a módszert. :)

forrás

Ha táblafestékkel befestjük a komódunk előlapját (mint ahogy én tettem a gyerekszobában), akkor a párunk sem keveredik bele a terítésnél, hogy épp melyik fiókba nyúljon.

forrás

Olcsóbb hozzávalókból stílusos étkező. Minden a kiegészítőkön múlik. Itt például a lábak viszik a pálmát.

forrás

Holnap pedig megmutatom a mi tálalószekrényünket. Várok mindenkit szeretettel!