Translate

2013. szeptember 25., szerda

Tábla, plafon, postaláda

Azt gondolom, hogy a táblák iránti vonzalmamat már túlrészleteztem (ennek ellenére még ezzel a bejegyzéssel sem ér véget). Úgyhogy ömlengés helyett kettő - a poszthoz illő -  aláfestő zenét szeretnék prezentálni. Az első egy tablá szóló, melynek hivatalosan semmi köze a táblához. Hivatalosan. Mert az én pihent agyam két betű felcserélésével máris szoros kapcsolatot talált közöttük.
És ha egyszer lesz egy tablám az aljából "készítek" táblát. Ez tuti. Csak a poén kedvéért. :)


A másik Postás Pat-hez köthető, mely mesének fülbemászó dallama egész nap ott dübörög az agyamban. Legtöbbször fütty formájában ki is merészkedik. Olykor "gyönyörű" hangom ad teljesen új perspektívát eme szerzeménynek. Mindenesetre nem lehet tőle szabadulni.
Figyelem, csak saját felelősségre! :)



Most pedig lássuk a táblát, melynek keretét és festését az első körben készítettem el (itt olvasható), a jobb oldalát pedig a második körben ékesítettem fel (leírása ezen a linken.). Zárásként (?) következzék a bal oldala, és a teljes kép.

Lecserélték lakóházunk postaládáit, és bár a tetőteresek is kaptak újat, a régieket szintén ott hagyták nekik: azaz a szomszédnak és nekünk. Az előbbitől aztán elkunyerálta az utóbbi. :)
Megsikáltam a két postaládát, a hámladozó festéket lekapartam, és a felszínt meg is csiszoltam.

Utána lefestettem alapozó festékkel, majd ceruzával felrajzoltam a mintát. Ebben segítségemre volt egy pohár és egy vonalzó. 

Ezt követően lefestettem a plafonnal egyező színekkel.  Először úgy gondoltam, hogy maszkolóval választom el a csíkokat, hogy szép éles legyen a határvonal a két szín között. De ez túl hosszadalmasnak és macerásnak tűnt, úgyhogy szabad kézzel festettem ki a közöket. Persze nem lett tökéletes, de kiötlöttem a következő megoldást: marker tollal vonalzó mentén a határvonalakat megerősítettem. :)

És tádám, a csíkok többségében egyenesek lettek, és még karaktert is kapott a fehér vonalak által. A kört táblafestékkel töltöttem ki. 
A csíkos részt lakkal is kezeltem a tartósság végett. (A kört nem!)

Aztán Ő felfúrta a Spontan újságtartóval együtt (szintén a Fynd részlegen sikerült megkaparintanunk 500 Ft-ért). Ez ad helyet a rajzoláshoz szükséges papíroknak és színezőknek (2 fiók felszabadult a kitelepítésük által). 

Azt még nem is mondám, hogy a táblát elharmadoltam lécekkel, melyeket a kerettel megegyező lazúrral kezeltem. Ezeket nem felfúrtam, hanem ragasztottam extra erős ragaccsal. 

A képen látható gyönyörűség ma 3 éves! :)

A ceruza - és gyurmatartós rész elkészítése itt olvasható

Összkép: A plafon (leírása itt), a tábla és a postaláda kapcsolata. :)

Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!

2013. szeptember 18., szerda

Táblára fel: 1 projekt 2 infó

Elérkeztünk a táblás projekt második fordulójához (az első rész itt olvasható), melybe kettő információt is sikerült belesűrítenem: megspékeltem a barkácsolást egy öko tisztítással. Ugyanis nem volt más megoldás. Mert ki ne ismerné az Ikea kincsesbányáját, melynek a Fynd keresztnevet adták? Ha rajtam múlna, rögtön a bejárathoz tenném, mert egész ikeás körutazásunk során azon szoktam izgulni, hogy közben miket happolnak el előlem a "zárórészlegen". Kivéve, amikor én mutatok fügét a másik vásárlónak. :)

Szóval legutóbb vettünk kettő darab Spontan mágnestáblát 590 Ft-ért, melyek anyaggal voltak ékesítve. Gondoltam, tiszta haszon, még a textilt is tudom majd valamire hasznosítani. Aztán jött a feketeleves. Vagy legalábbis szürke. Mert az anyag nem csak a széleken volt rögzítve ragasztóval, hanem az egész objektumon. Ragacs eltávolításra felkészülni!

Először lerántottam a posztót, majd...


... előkaptam a hajszárítót, és elkezdtem vele melegíteni a ragasztócsíkot. Más szó nem jutott eszembe, de ez inkább sáv mint csík. :) Ahol felmelegedett, ott téptem. A matricát is hasonló módszerrel távolítottuk el korábban a barátnőméknél. (itt olvasható).
Ha pedig ezek után azt gondoljuk, hogy kész, akkor sajnálattal jelentem, hogy NEM!


Ugyanis maradt a ragacs. Ezt olaj és szódabikarbóna keverékével dörzsöltem le. Ha nincs az utóbbi, akkor sóval is jól működik (kényesebb felületen nem árt kisebb területen előbb kipróbálni).
Végül az olajat alkohollal letöröltem (lehet, hogy az ecet is leszedte volna).
Aztán lefestettem mindkét táblát táblafestékkel. 


Ő egymás alá felfúrta a kettőt, aztán lehet rá pakolni...

Vannak itt kérem régi fémdobozok, melyeknek a hátuljára mágnest ragasztottam (2-3 darabot a terheléstől függően), és vannak Grundtal konténerek

A konténerekbe gyurma és zsírkréta került, a többi tárolóba pedig főként ceruzák. 

A gyerkőcök alkotásai szintén helyet kaptak. 

A gyurmás kellékek tárolására pedig egy BEKVÄM fűszertartó polc lett kialakítva (előtte tölgy színnel pácoltam).


Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!

Ui.: Orsolykám, igazán nem szeretném az idegeidet húzni, de még mindig lesz folytatás. :)

2013. szeptember 12., csütörtök

Táblára fel!

Táblafesték iránti vonzalmam nem tudom, hogy egészen pontosan mikortól eredeztethető. Arra határozottan emlékszem, hogy gimnáziumban még semminemű vonzalmat nem tápláltam eme termék iránt. Sőt, kimondott ellenszenvet ébresztet bennem, mely általában fizika órákon tetőzött. Olyankor a közelében kivert a víz és lábam reszketett. (Nem a szerelemtől!)
Aztán ez az érzés évekkel később átcsapott a másik végletbe. Igen, ma már bizton állíthatom: szeretem! És imádom, csipázom, csípem, odavagyok érte! Először a konyhánkba engedtem be, majd a bejárati ajtónkat mutattam meg neki (no nem azért, hogy kitessékeljem), aztán a kamránkba hívtam be csemegézni. Ma pedig már ott tartunk, hogy óriási szerepet kap csemetéim életében is.

Ez a projekt több fordulós folyamat lesz. Lássuk az első kört!

Íme Picinykéim szobájának egy darabja, melyet pár nappal ezelőtt még egy polc ékesített.
Leszereltem, majd a lyukakat glettel betömködtem.


Utána következett a festés. Kimértem a területet, majd nekiestem ecsettel és táblafestékkel.
Két rétegben kell felkenni, hogy jól fedjen. 


Természetesen a keretről sem feledkezhetünk meg. :)
Nálunk 2 m * 1,6 m keret született, melyet 24 mm*48 mm-es tetőlécekből szabtunk (igazából csak a kisebb oldalt kellett vágni, mert a hosszabb adott volt). Ezek olcsó lécek, épp ezért vannak, amelyek nem tökéletesek. Tehát nem árt egy kicsit időzni a boltban a válogatásukkal. De megéri! (300 Ft körül van egy szál)
Tölgy színű páccal festettem le őket, majd Ő kifúrta a csavaroknak a helyét.
Utána már csak a falra kellett őket rögzíteni. 

Tádám!

És ez még nem a vége. Hamarosan folytatás következik! :)


Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!


2013. szeptember 10., kedd

Táblafesték a gyerekszobában

Psszt! Valamin dolgozom. Annyit azért elárulok, hogy fekete, és a Picinykéim szobájában kap majd szerepet. Még nincs kész. De addig egy kis segítség a megfejtéshez. :)

Már korábban mutattam több lehetőséget (itt megtekinthetőek), hogy miként lehet a táblafestéket otthonunkban alkalmazni. Mert én a szerelmese vagyok. :)
Most pedig következzék a gyerkőcök szobája:


Véleményem szerint egy egész szobát bemázolni vele kissé nyomasztó. De ha csak egyetlen falat, az jöhet:

forrás

CHALKBOARD WALL. KIDS CORNER
forrás

Love the curtains and chalkboard wall
forrás

forrás


Akinek még úgy is sok a fekete, az öntse játékos formába:

Boligpluss magasin: Tavlemaling barnerommet. Chalkboard kids room
forrás
chalkboard vinyl for kids to draw on
forrás


Vagy ne a falra koncentráljon, hanem a bútorokra:

forrás
Kids dresser with chalkboard paint
forrás

51bcc963d9127e26680015f4._w.540_s.fit_
forrás


Persze a táblafesték táblán is jól mutat. :)

forrás
chalkboard wall in kids rooms plus the quintessential #eames rocker
forrás

És hihetetlenül jó hátteret tud biztosítani a dekoráció számára:

forrás


Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!


Ui.: Most megyek dolgozni, hogy a héten Picinykéim szobájából is tudjak mutatni egy darabot. :)

2013. szeptember 4., szerda

Bőrönd Ödön és a címke



Én vagyok Bőrönd Ödön a négyzeten. Sőt, ha számításba vesszük, hogy bőrönd mániám oly mértékűre duzzadt, hogy mellette eltörpül nem Bőrönd vezetéknevem és nem Ödön keresztnevem, akkor még azt is meg merem kockáztatni, hogy én vagyok Bőrön Ödön a köbön. Mert én nem egy, hanem sok bőrönd tetején ülök. Mondjuk speciel fekete pont nincs. (Tévedtem, van az is!) De van a barnának ezer árnyalata, fehér, rozsdavörös, zöld és lila. Néha helikopter is szokott körözni felettem. És a tearózsák virágba borulását is szoktam várni az aszfaltkövön, de eddig csak gyomot sikerült egy-egy réshez szuggerálnom. A 4-es buszt nem ismerem.
De mint már mondám, van egy rakat bőröndöm....
Ezek egy része most átkerült Picinykéim szobájába. Mert ők villámgyorsan kinőnek minden ruhaneműt, melyet aztán kell valahol tárolni. Az sem árt, ha tudjuk, hogy végül mi került abba a bizonyos kofferbe. Szóval Bőrönd Ödöntől eljutottunk a címkékig (a korábban gyártottakról itt  és itt olvasható összefoglaló). És ha már gyerekszoba, akkor az ott kallódó puzzle darabkák tökéletesen megfeleltek erre a célra (korábban a montessori játékból ágyláb lett):





A felső réteget egy rántással lekaptam, majd az egyik felét lefestettem narancssárga akrilfestékkel, a másikat pedig fekete táblafestékkel (ezt két rétegben kentem).
Száradás után kifúrtam a legvékonyabb fúrószállal, majd a spárgát átfűzve rajta...


... felakasztottam a bőröndre. 





/Magyarázat: Bár nagyon szeretem a Kalákát, ha már a Quimby is feldolgozta Tamkó Sirató Károly versét...:)/

Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...