Öko kárpittisztítók tesztje

"Minden tavasznak van egy kitüntetett napja, ami minden más tavaszi napnál fényesebb. Mikor a napsugár még csiklandóbban játszik a tarkón, mikor a szellők még huncutabbul fütyülnek, mikor a kikelet ritmusára még veszélyesebben ver a szív, mint más tavaszi reggeleken. Naptárakban sajnos nincs jelölve ez a kacér és szédítő ünnep, ezzel a páratlan reggellel csakis a lélek számol." /Cserna-Szabó András/

Múlt héten én is találkoztam vele: fütyülő szellő, csiklandós nyakszirt, ütemesebb szívverés, madárcsicsergés, ablakon beáramló fénysugár.... És akkor a szemem rátévedt az eddig téli hónapok jótékony homályában megbúvó szutykos fotelunkra:

Karácsonyi dekoráció még egyszerűbben

Ha a múltkori bejegyzés az egyszerű dekorációról szólt (itt olvasható), akkor a mostani főcímet meg kell toldani még két B-vel. Ugyanis a három hozzávaló egyre redukálódott. A szalagra.
Pontosabban szükségünk van még egy "aprócska" kiegészítőre: egy szekrényre. De ez aztán tényleg minden háztartásban fellelhető! :)
Az eredeti ötletet 1-2 éve láttam a Better Homes and Gardens magazin honlapján. Azóta érlelődött bennem az elhatározás, hogy én is megvalósítsam. Miután az étkező szekrényünkben rendet teremtettem, ő bizonyult a megfelelő alanynak a kísérlet számára. Becsomagoltam. :)

Összesen 8,7 méter szalagra volt szükségem. Először függőlegesen erősítettem fel az ajtókra, majd vízszintesen.

Az ajtók belső részén szélesebb celluxszal rögzítettem:

Miután az ajtógomb beleesett a szalag útvonalába, ezért azon a részen egy aprócska lyukat vágtam, miután a fogantyút leszereltem.

Utolsó simításként pedig felkerült a négy masni, melyek közepére felvarrtam a már jól ismert szódabikarbónás-keményítős díszeket (elkészítésük itt olvasható) A masnikat szintén tű és cérna segítségével rögzítettem azért a  függőlegesen futó szalagokra, mert a vízszintesen fekvőket kissé lehúzná.

Ha pedig jól belejöttünk a csomagolásba, akkor a párnákat se hagyjuk ki! :)

forrás

A posztot linkeltem az alábbi oldalra is:
http://www.shanty-2-chic.com/2012/12/christmas-craft-linky-party.html

Karácsonyi dekoráció egyszerűen

Az egyszerű karácsonyi dekoráció feltételei a következők:
1. Éles látás (amennyiben ez nincs meg, akkor nem árt egy kutyát beszereznünk). Ha szemünk a megfelelt kategóriába sorolható, akkor indulhatunk a (gally, ág, vessző)vadászatra. Legjobb területek a fás övezetek, de akár a házunk előtt is rábukkanhatunk egy szép példányra (miután egy ölre valót összeszedtem a színházból hazafelé sétálva, végül a tökéletes darabra ott bukkantam). A vad becserkészése némi kockázattal járhat, ha idegen kutya is van a közelben. Ekkor cselhez folyamodva szalonnával elterelhetjük a figyelmét, amíg a kinézett faágat megkaparintjuk. Utána nem árt gyorsan elfutni.
2. Piros szalag.
3. Szódabikarbóna, keményítő és víz. Igen, ez megint az a recept lesz, amiből konyhai címkéket is készítettem. Miután ismétlés a tudás anyja, ezért bemásolnám, mert tényleg remek:
Szóval régóta kerestem olyan süthető gyurma receptet, ami hófehér színű. Végül találtam is az inspirativ.hu (arról már írtam korábban, hogy milyen nagyszerű hely) oldalon keresztül Adrienn kuckójában, mely a következőkből áll össze:
Kell hozzá fél csésze kukoricakeményítő, egy csésze szódabikarbóna, 3/4 csésze víz.
Először a porokat összekeverjük, majd a vízzel elvegyítjük. Közepes/alacsony lángon "főzzük", amíg sűrű gyurmává nem válik. Fóliába csomagolva kihűtjük.
80 fokra előmelegített sütőben szárítjuk a kész díszeket, félúton megforgatva, egy órán keresztül.Amikor kiszáradt és kihűlt, festhető. 

Én ezt az egészet megvadítottam egy kis csipkével, amit először egy csempekészítőnél láttam:

Kinyújtottam a "tésztát", majd egy csipketerítőt ráhelyezve

megint keresztülmentem a nyújtófával. Így a csipke mintája belenyomódott.

Utána karácsonyi formákkal  kiszaggattam.

Most pedig lássuk, hogy mi sült ki a három hozzávalóból:

Ha tetszett, akkor tekintsétek meg Ármin csodafáját is, mert szerintem az is gyönyörű!

Higiénikus ember, avagy a mellékhelyiség tisztítása

Amikor nyilvános mellékhelyiséget kell meglátogatnom, mindig csak ezt a KFT szerzeményt dúdolgatom. Tudom, egy kissé pihent számnak számít, de valószínűleg pont azért szeretem :)

Akinek nincs ideje végighallgatni a dalt, annak itt a tanulság része:

Én higiénikus ember vagyok,

Én higiénikus ember vagyok.

Higiénikus ember vagyok,

Én higiénikus ember vagyok.

Vécépapírral letörlöm,

Amit magam után hagyok.

Ámde hol van a wc-papír,

Üres a tartó, hol a papír?

Na, jól van, itt van a PZS nálam,

Hozott anyagból dolgozok bátran.

Saját kezemmel pucolom a vécét,

Azaz csak a vécé ülőkéjét.

Na, ezt se csinálnák sokan utánam,

Na, ezt se csinálnák sokan utánam,

Na ezt se csinálnák sokan utánam.

Most pedig jöjjön egy pár recept, ha nem is a nyilvános WC-k takarításához, de az otthoniakhoz mindenképp (az első hét módszer PraktiKatától származik):  

1. módszer: Szórd be vastagon szódabikarbónával a vécécsésze peremét és belsejét. Csepegtess a mély részbe pár csepp folyékony szappant is, hagyd állni pár percet, majd vécékefével tisztítsd ki és öblítsd le. A peremet dörzsöld meg nedves ruhával. Mosd ezt ki és dörzsöld át megint.

2. módszer: 10 dkg bóraxszal (patikában kapható) szórd be a vécécsészét egy éjszakára. A belsejébe önts fél dl 10%-os ecetet is, majd súrold át a kagylót. Viselj gumikesztyűt, mert a bórax erős szer.

3. módszer: 1 liter olcsó kóla és két evőkanál 10%-os ecet keverékével öntsd le a vécécsészét és keféld át jól. Reggel az átkefélési metódust ismételd meg.

4. módszer (gyors): keverd el egy citrom levét annyi bóraxszal, hogy krémszerű végterméket kapj. Viselj gumikesztyűt. A pasztával kend be a kagylón lévő foltokat, majd 15 perc elteltével súrold át és öblítsd le a felületet.

5. módszer: 2 dl 20%-os ecettel dörzsöld át erősen a vécécsésze felületét, hagyd állni 1-2 órát, ezután súrold át.

6. módszer: poríts 5 db C-vitamin-tablettát és ezzel súrold át a kagylót. Még ne öblítsd le. Hagyd hatni az aszkorbinsavat 1-2 órán át, és súrold át megint.

7. módszer: dobj 2 Alka-Seltzer pezsgőtablettát (patikában kapható) a csészében lévő vízbe. Kb. negyedóra alatt rendesen feloldódik. Ezzel súrold át a kagylót. Hagyd hatni 30 percen keresztül, súrold át másodszorra is, s öblítsd le a vécét.

8. módszer: szinte újjávarázsolja a WC-kagylót, ha citromsavat szórunk bele (a lefolyó részbe egyaránt), és egy éjszakát állni hagyjuk. Másnapra a vízkőnek és barnás elszíneződéseknek nyoma sem lesz. 

A piszkos és tiszta mosdókagyló előállításának trükkjei

A piszkos mosdó receptje:
A tökéletes hatás eléréséhez nem árt, ha van a háztartásunkban minimum két gyerkőc, akik a napi betevőjük elfogyasztása közben előszeretettel részesítik előnyben az evőeszközök helyett a felső végtagjaikat.
Amennyiben rendelkezésünkre állnak, akkor garantálom, hogy a piszkos mosdó tökéletes képe akár fél napi munkánk gyümölcseként is elénk tárulhat. Ehhez azonban egy nagyon szigorú utasítást be kell tartani: folyóvízen és gyermekkézen kívül semmi sem érintheti ezalatt az idő alatt a mosdónkat! Amennyiben ezt a szabályt nem tartjuk be, félő, hogy az optimálisan mocskos hatást nem érjük el a kívánt periódus alatt. Ez esetben reklamációt nem fogadok el!
Tehát két kis csemeténket ültessük le az asztal mellé, majd helyezzünk eléjük egy-egy kakaóscsigával megfejelt tányért (esetleg lekváros kenyér is jó lehet. Szigorúan valami sötétebb, mondjuk szilva- vagy áfogyadzsem, ami a fehér mosdón szinte rikít). Kívánjuk nekik jó étvágyat, majd gyönyörködjünk benne, ahogy összemaszatolják a kis arcukat és kezeiket eme kakaós csodával. Ha teli a pocak, akkor természetesen kézmosás. Engedjük, hogy a mosdókagylót minél inkább körbetapicskolják. Lehet, hogy most egyeseknek nagy önuralomra lesz szükségük, de újra elmondom: Ne nyúljunk semmivel sem az összekakaózott felülethez. Nem, még kézzel sem szabad törölgetni!!!
Utána tereljük őket a játszótér felé. Legjobbak azok az eu-komform játszóterek, melyeket egy homoktengerre építettek az esetleges balesetek elkerülése végett. Ha vannak még rajtam kívül olyan szerencsések, akiknek ez megadatott, akkor örülhetnek, hogy Picinykéiket nem kell feltétlenül a homokozóba erőltetniük, mert csúszdázás, hintázás és egyéb tevékenység közben is megfelelő mennyiségű homokszemcsét sikerül magukra vonzani. 1-2 óra "úszkálás" után természetesen megint a mosdó felé vesszük az irányt, próbálva levakarni gyermekeinkről (és nem a mosdóról!!!) a koszt.
(Ha a mocskos mosdó előállítására tervezett napon rossz idő van, akkor se csüggedjünk, van B terv is: játszóterezés helyett iktassunk be vízfestékezést gyermekeink számára. Ha kisebbek, és az ecsetet még nem tudják használni, akkor nyugodtan engedjük, hogy kis kezecskéikkel maszatoljanak a festeni kívánt felületen. Természetesen ezt a tevékenységet a mosdókagylónál se hagyják abba.)
Most pedig következzék az ebéd. Első fogásnak olyan levest ajánlanék, amely paprikás rántást igényel. Lehetőleg levesbetétnek minél nagyobb és csúszkálósabb tésztát javasolnék, melyek az evőeszközök használatában kevésbé járatos személyeket arra kényszerítik, hogy végül két kis kezüket használva helyezzék a szájukba. Aztán második fogásnak valami paradicsomosat szorgalmaznék. Tapasztalatból mondom, hogy a bolognai spagettinél tökéletesebbet nem is találhatnánk (a tészta fontosságáról már az előbbiekben írtam). Végül desszertnek: minél csokisabb, annál jobb! Természetesen gyümölccsel is zárhatjuk a főfogást: a cseresznye- és meggyszezon tökéletes alkalma annak, hogy olyan fajtákból választhassunk, amelyek nem csak a ruhát, de a fehér porcelánt is színesebbé teszik.
Ha pedig mindenki pontról pontra betartotta az utasításokat, akkor a mosdónak a következőképpen kell kinéznie:

A tiszta mosdókagyló receptje(i):
Tudom, hogy nehezen veszünk búcsút eme gondosan megtervezett alkotásunk látványától, hiszen fél napi munkánk van benne (itt csemetéinkről sem feledkezhetünk meg, hiszen az ő közreműködésük nélkül hosszabb ideig tartott volna az elkészítése), de ha mégis rászántuk magunkat, akkor nézzük, hogyan tehetjük tönkre:
1. Első módja, hogy megint unalmasan fehér mosdókagylónk legyen:
Ecettel bespriccelem, majd 10 percig állni hagyom a felületen (ez fertőtlenít). Utána szódabikarbónával megszórt szivaccsal áttörlöm. Ennyi :)



Ecet és szódabikarbóna.
Ez a keverék már a lefolyó tisztításánál is bevállt.

2. Második lehetőség, hogy szemünk épségét kockáztatva csillogó mosdónk, kádunk vagy mosogatónk legyen:
Szódabikarbónával beszórjuk a tisztítani kívánt felületet, majd öko mosogatószerrel kicsit meglöttyintjük, és végül szivaccsal nekiesünk.

3. Harmadik mód arra, hogy fél napi munkánkat 2 perc alatt tönkretegyük:

1 bögre bórax                                         

1 bögre szódabikarbóna

1/4 bögre citromsav

Ezeket összekeverem, majd a takarítás során beszórom vele a kádat vagy mosdót vagy mosogatót, majd szivaccsal jól eldolgozom. Öblítés, és kész is van!

És akkor lássuk, hogy ezek a szerek mit tettek a mi mosdónkkal:



Tudom, szánalmasan vakítóan fehér lett! :)

Hófehérke másképp, avagy a gyümölcsök és zöldségek tisztítása

Réges régen, nagyon messze innen, élt egyszer egy leány,
kinek a Hófehérke nevet adták talán.
Hogy miért-e nevet találták ki számára éppen?
Bőre fehér volt mint a hó, arca piros mint a rózsa, haja fekete mint az ében,
nem kétséges hát, hogy ez a név őt illette meg.
Volt egy mostohája is, kinek küllemére szintén lehetett szépet mondani,
belsőleg viszont gonosz volt,
ki reá rosszat szólt,
arra átkot szórt.
Volt egy tükre is eme hölgynek,
mellyel minden nap konzultációra ült össze.
A tükör a királyné egyébként sem aprócska önbizalmát volt hivatott megerősíteni abbéli tényben,
hogy ő a legszebb e vidéken.
Mindaddig a pillanatig kielégítő választ is adott,
míg a következő álláspontra nem jutott:
Szép vagy, szép vagy szép királynő, de Hófehérke százszor szebb tenálad!
Ekkor a királyné éktelen haragra gerjedve,
az alább ismertetett tervet kieszelte.
Az ötlött fel ugyanis benne,
hogy ezen a nem kívánatos tényen változtatni kéne.
Épp ezért magához hívatta a vadászt,
és megparancsolt neki egy erdei sétát:
Vigye magával Hófehérkét is, aki mindig valami szépre vágyik,
hiszen így tavasszal az erdő virágoktól pompázik.
Egy kikötése volt csupán,
mostohalánya a kirándulás végére ne felülről, hanem alulról szagolja az ibolyát.
A vadász jó ember volt, megkegyelmezett a leánynak,
aki végül addig futott,
míg a hét törpe házának küszöbében el nem bukott.
Miután feltápászkodott, körülnézett,
és nagy rendetlenséget észlelt.
Nekiesett hát a rendrakásnak,
és egy-kettőre tiszta lett a törpék háza.
Aztán vacsorát főzött,
s a végére úgy elfáradt, hogy egy pár percre ledőlt.
Rögvest mély álomba merült,
és néhány órával később hét kicsi szempár figyelő tekintetére ébredt föl.
Hamar összebarátkoztak a felek,
s a törpék úgy döntöttek,
együtt jól ellesznek.
Minden reggel - bányába indulás előtt - puszit nyomtak a fejére,
és a következő tanácsot kötötték a lelkére:
Féltünk téged lelkem,
mosatlan gyümölcsöt ne fogyasszál semmiképp sem!
Szépen éldegéltek így nyolcan az erdő közepén,
míg pár kilométerre arrébb a következő nem történt:
A gonosz királynő ismét tükréhez lépett,
és már előre örült azon ténynek,
hogy most biztosan ő lesz a legszebb e vidéken.
De a tükör - holmi ripityára töréstől tartva - csak épp hogy hallhatóan
suttogta Hófehérke nevét újonnan.
A királynő éktelen haragra gerjedt,
de most a vadász helyett a kertészét kereste fel.

1 liter vízbe 1-2 evőkanál szódabikarbónát teszünk.
Ebben áztatjuk a gyümölcsöket
vagy zödségeket 1-2 órán keresztül.
Utána átmossuk őket folyóvízzel.

Egy kis permetszert kért tőle,

mellyel egy gyönyörű piros almát vont be.

Majd öregasszony gúnyát öltve,

arcát banyaszerű kinézetűre festve,

elindult, hogy megkeresse "lányát".

A rengetegben meg is lelte vala,

és egy szem fogát kivillantva,

megkínálta e méreggel átitatott "nektárral".

Hófehérke épp beleharapott volna,

mikor bevillant a törpék tanácsa.

Ezért mielőtt az almát szájához érintette,

a szódabikarbónát vízben elkeverte,

majd az almát beletette.

Így őt a vég elkerülte,
a királynét viszont megkörnyékezte.
Mikor látta, hogy az alma-trükk nem vált be,
arcát fagyos mosoly járta be,
s valószínűleg ma már a pokol bugyrait járja be.

A romantikusok kedvéért azért megemlíteném,
hogy végül a királyfi is színre lép,
aki - a törpék legnagyobb bánatára -,
elvitte Hófehérkét otthonába.
Ott aztán nagy boldogságban éltek,
főként mikor hetesikreik születtek.
Ekkor már a törpék is örültek végtelenül,
hiszen mindegyikük dajkáhatott egyet sorbanállás nélkül.
Tovább is mesélhetném éppen,
de a történet itt vége felíratra lépett.

Ui.: A megbotránkozók kedvéért közölném, hogy ez nem egy vers, csak egy néhol rímelő farigcsa,
      melynek főszereplője a szódabikarbóna.




A szódabikarbónás áztatáson kívül még kettő gyorsabb, de több hozzávalót igénylő ötlet:

1. Gyümölcs- és zöldségmosó spray készítése:

• 1 csésze víz
• 1 csésze ecet
• 1 ek. szódabikarbóna
• 20 csepp grapefruitmag kivonat

 Permetezzük a termékekre, majd 5 perc után öblítsük le.

2. Gyümölcs- és zöldségmosó spray készítése:

• 1 csésze víz
• 1 ek. citromlé
• 1 ek. szódabikarbóna

 Permetezzük a termékekre, majd 5 perc után öblítsük le.

Ha ezeket használjuk, akkor a zöldségek és gyümölcsök tovább frissek is maradnak!

Reszkessetek porcicák, avagy a szőnyegtisztítás rejtelmei!

Bevallom, nem vagyok a porszívózás szaktudora. Amolyan "csak ahol a papok táncolnak" - féleképpen végzem eme tevékenységet. Jelenleg. Ugyanis nagyobbik Picinykém mindent megtesz, hogy fejlődjek ezen a téren is. Ő már szinte a kezdetektől baráti kapcsolatot ápol a fent nevezett háztartási készülékkel. Példának okáért, amikor pár hetes korában előkerült az orrszívó-porszívó, ő - a legtöbb poronttyal ellentétben - nem kitépni akarta a készüléket a kezemből, hanem a lehető legnagyobb nyugalomban, két kezét összekulcsolva, szemét félig lehunyva, szinte meditatív állapotba kerülve, tűrte, hogy megszabadítsam a nátha okozta kellemetlen tünetektől. Aztán nem sokkal később csatlakozott a pocakfájós babák egyesületéhez, és négy hónapig lelkesen részt is vett a "gyűléseken". Magyarán szólva ordított, ahogy a torkán kifért (9 óra volt a rekordja). Én persze gondos anyaként mindennel próbálkoztam: kitanultam az azt enyhítő masszázstechnikák sorozatát, langyos vízbe ültettem, és még sorolhatnám. És ezek után mi volt, ami végül megnyugtatta? Természetesen a porszívó hangja. :) Épp ezért ne csodálkozzunk azon sem, ha első szavai egyike a "Huuuuu!" volt. Aztán ahogy cseperedett a Drága, úgy került még közelebbi kapcsolatba a porszívóval. Pontosabban annak csövével. Nálunk nem volt kérem járást segítő komp, tili-toli vagy talicska, az ő mankója bizony a porszívócső volt. Mindenhová magával cipelte, sőt valószínűleg titokban, az éj leple alatt még "A porszívózás nagymesterei" önképző körbe is eljárt. Történt ugyanis egy napon, amikor én a nappalinkban üldögéltem, hogy az akkor 1,5 éves Nagyobbik Picinykém bebotorkált oda, kezében akkorra állandóvá vált társával, körbenézett, és arra a megállapításra jutott, hogy itt bizony cselekedni kell! Itt-ott ugyanis szöszgombolyagok húzódtak meg. Minekután pedig ő közelebb volt a talajszinthez mint jómagam, ezért jobban átlátta a gondosan nevelgetett porcicák tartózkodási helyét. Tehát a fotelt elhúzta, szőnyeget felhajtotta, a polcok előtt lehasalt, és közben a porszívőcsővel gondosan végigjárta ezeket a területeket.
Én pedig mozdulni sem tudtam a döbbenettől, hogy az én 1,5 éves Picinykém tart nekem előadást a porszívózás rejtelmeiről. :)
Na jó, lehet, hogy porszívózni jobban tud, de én pedig azt tudom, hogy miként lehet például a szőnyegek színét felfrissíteni:

Szőnyegtisztítás hozzávalói:
szódabikarbóna és nem árt egy porcukorszóró sem

Meghintjük a szőnyeget a szódabikarbónával.
Állni hagyjuk 20-30 percet.

Kiporszívózzuk. és tádám!
A képen nem látszik, de tényleg élénkebbek a színek.

Ha esetleg porallergiás is van a családban, akkor a matrac tisztításánál leírtak alapján illóolajat is keverhetünk a szódabikarbónához.
Ha pedig foltok is vannak a szőnyegen, akkor víz és ecet 8:2 arányú keverékével át lehet törölni. Nyugi, az ecet szaga elillan.
Jó tisztítást!

A kukabúvár szemetesének tisztántartása

Kisebbik Picinykém legkedvesebb elfoglaltsága (lenne) a "fogj meg valamit, és dobd ki a szemetesbe" játék. Minap megyek ki a konyhába, és azt veszem észre, hogy Cukorka ott áll a kitárt szemetes szekrény előtt. Arcán huncut mosoly, de szemén látom: "Hopsz, már megint lebuktam!" Meg mernék rá esküdni, ha már elegendő mennyiségű sárgarépát elropogtatott volna, amely a  fütyülés tudományához szükséges, akkor most figyelemelterelés végett egy Hacki Tamást is megszégyenítő dallamba kezdene. Na de miután az ő és a sárgarépa viszonya meglehetősen ambivalens, ezért marad a jó, öreg, anyát lefegyverző mosoly. Ezek után természetesen nincs más választásom, mint visszamosolyogni, kivenni a kezéből a kidobástól épp csak megmentett nagyobbik Picinykém cipőjét, majd indul a kukabúvárkodás, melynek eredménye a következő: még egy pár cipő, egy darabjaira szétesett játék (még megjavítható) és egy ép játék.

Szemetesünk tisztítása alatt hallgassuk meg Hacki Tamás

füttykoncenrtjét. Kellemest a hasznossal :)

Bár kisebbik Picinykémet a kellemetlen szagok hidegen hagyják, engem a legkevésbé sem. Ennek kiküszöbölésére a szemetesvödör aljába öntök fél csésze szódabikarbónát, melyre még szórok egy pár csepp eukaliptusz - vagy levendulaolajat. Így a "búvárkodás" kevésbé kellemetlen :).

Miután a szemetesünket elrejtő szekrény fogantyúi sem a makulátlan tisztaságukról lehetnének híresek, ezért ezt elkerülendő a következő eleggyel fertőtlenítem:

1 tk. bórax 

2 ek. ecet

5 csepp illóolaj (fertőtlenítő hatásúak például az eukaliptusz -, levendula -, teafa- és grépfrútmagolaj)

3 dl melegvíz 

A keveréket beleöntöm egy szórófejes flakonba, és ezt használom a fertőtlenítendő területekre (WC-fogantyú, munkapult, szekrény fogantyú, stb.)

Piroska másképp: avagy a farkas és a matrac esete

Előzmény

Piroskát a farkas fondorlatos módon (szedjen virágot) eltérítette attól a céljától, hogy az anyukája által kitűzött fél óra alatt érjen oda beteg nagymamája házához. Az ordas nem szedett többek között sem Viola arvensist, sem Anagallis arvensist, sem Cichorium intybust, ezért ő odaért időben. Terve a következő volt: megenni előbb a nagymamát, bebújni az ágyába hálóingben és szemüvegben, majd hamm bekapni Piroskát, miután ő feltette a következő kérdéseket: Nagymama, miért ilyen nagy az orrod? Miért ilyen nagy a füled? Miért ilyen nagy a szád?

Cselekmény

A mesében szereplő farkas rosszakarói szerint kényes állatnak számított, de neki orvosi igazolása volt arról, hogy poratkafóbiában szenvedett. Ezen tényeket alapul véve, tehát ne csodálkozzunk azon, hogy csak és kizárólag olyan ágyba feküdt be, amely mindenféle élősködőtől mentes volt. Miután tisztában volt vele, hogy teli  hassal nem valami kellemes a munka, ezért nagymamát inkább bezárta a szekrénybe, majd a matrac alapos kitakarításába kezdett. A kamrában szódabikarbónát keresett, melyet levendulás illóolajjal kevert össze. Ez történetesen volt nála, ugyanis rossz alvónak számított a szerencsétlen (állandó lelkiismeret furdalása volt a cuki állatok elfogyasztása miatt), ezért elalvás előtt mindig cseppentett belőle párnája szélére.

Tiszta matrac hozzávalói: egy csésze szódabikarbóna, melyet 

összekeverünk 15-20 csepp levendulaolajjal (lehet teafa vagy eukaliptusz is).

Végül porcukorszóróval vagy szűrővel (ha egyik sincs, akkor kézzel)

szétszórjuk a matracon. Állni hagyjuk minimum 15 percig, de ha órákig, akkor még jobb.

Végül kiporszívózzuk a legerősebb fokozaton.

A matracon leledzett egy korábbi baleset nyoma abból az időből, amikor a szobatisztaság felé haladó Piroska a hétvégét a nagymamánál töltötte. Ordasunk erre is talált megoldást:
Ecetet összekevert folyékony szappannal 2:1 arányban. Azt szivaccsal felvitte az érintett területre, majd egy fél óra múlva törölközővel felitatta. Erre szórt egy kis szódabikarbónát, hogy az a maradék nedvességet is magába szívja (addig kell ismételten megszórni szódabikarbónával, amíg teljesen meg nem szárad.) Végül kiporszívózta.
(Természetesen ha friss a pisifolt, akkor előbb fel kell itatni törölközővel, és csak utána elkezdeni a fent leírt műveletet.)
Végül a munkától kimerült farkaskoma befeküdt a levendulától illatozó ágyikóba, és attól a ténytől, hogy kivételesen senkit sem falt fel, mély álomba zuhant.

Finálé

Piroska időközben - a röpke 5 órás virággyűjtés során - összetalálkozott a vadásszal, így együtt mentek tovább a nagymama házához. Odaérvén kiszabadították a szekrénybe zárt nagymamát. Az előzményben felvázolt farkas terve kútba esett (pontosabban elvitték az álommanók). Végül minden jó, aminek a vége jó alapon a szunyókáló farkast visszaszállították abba a távoli rezervátumba, ahonnan valamilyen rejtélyes úton-módon idekerült.

Marcsa, a mosogatógépünk házikosztot kér!

Marcsa a minap bejelentette, hogy ő addig nem hajlandó tovább mosogatni, amíg nem kap szintén házikosztot. Mondtam neki, hogy adtam volna eddig is szívesen, de féltem, hogy nem fog neki ízleni. Erre azt válaszolta, hogy bízzam csak rá, majd ő eldönti, hogy ízlik-e neki vagy sem. Egyébként ha Julcsának (mosógépünk) "bejön", akkor neki is biztosan. Én erre védekezésképpen azt feleltem, hogy a tálalása sem olyan gusztusos mint az "étterminek". És erre mi volt a válasza? Őt bizony nem érdekli, hogy a köret és a díszítés a főfogás melyik oldalán és milyen formában helyezkedik el, és egyébként is vigyáznia kell saját magára, sőt, ha már a mindentudó vállalat A+ -ra teremtette őt, akkor kutya kötelessége a Földet is megóvnia, és ki tudja, hogy mit raknak ott az "étteremben" az ő ételébe! Én válaszul csak annyit mondtam, hogy nagyon kedves, hogy a bolygónkra is vigyázni szeretne, de még több millió tényező is közrejátszik ebben.
Komolyan mondom, néha olyan naiv tud lenni mint én :)! És egyébként lehet egy ilyen temperamentumos hölgynek ellenállni? Elkezdtem hát recepteket keresni.

Minden esetben ez (vagy ennek duplája) az alaprecept:

1 bögre bórax                                         

1 bögre szódabikarbóna

1/4 bögre só

1/4 bögre citromsav

Ezt még meg lehet "fűszerezni" mosásonként néhány csepp citromolajjal  vagy öko mosogatószerrel (ebből tényleg csak 1-2 cseppet).

Én igazából a keverékből kihagytam a bóraxot (kicsit tartok tőle, hogy mi van, ha a tányéron marad belőle), de eddig így is működik.
Sokan a mosogatógép aljába öntenek fél csésze ecetet. Én úgy gondolom, hogy az az első öblítésnél távozna is a helyszínről, úgyhogy inkább az öblítőtartályba öntök.
A keveréket légmentesen zárható edénybe tegyétek, mert nagyon hamar kősziklává válik. Ha esetleg most vásároltatok új cipőt, akkor a mellette lévő szilikagélt tartalmazó zacskót is rakjátok a por mellé, vagy rizst harisnyában. Ezek segítenek abban, hogy ne álljon össze a mosogatószer.
Marcsának minden mosogatás előtt adok egy kanállal, de ha nagyon piszkosak az edények, akkor kettővel.
Eddig ízlik neki :)!

Kémiaóra másképp, avagy a lefolyó tisztítása

„Kedves Gyerekek! A mai órát az iskola épületén kívül fogom tartani. Fogjátok meg szépen egymás kezét, és kettesével álljatok be a sorba, mert elsétálunk a közelben lévő szerény hajlékomba. Ennek okát pedig abban keressétek, hogy ma reggel - miközben kávéscsészémet öblögettem - arra a normálistól eltérő jelenségre figyeltem fel, hogy a mosogatólé nem a tőle megszokott spirálos örvény formájában távozik a lefolyó irányába, hanem igen-igen lassan, meg-megállva.”

Tíz perccel később: „Most, hogy körbeálltuk a mosogatót, a következőket fogom tenni: egy tölcsér (nem feltétlen szükséges) segítségével beleöntök a lefolyóba fél pohár szódabikarbónát, utána pedig egy egész pohár ecettel meglocsolom. - Hát nem gyönyörű látvány gyerekek?! Ez a pezsgés, akárcsak a városi szökőkutunkat látnám! - Végül mikor ez a jelenség alábbhagy (kb. 10perc), akkor az egészet nyakon öntöm egy kanna forró vízzel.”

És most, ha tényleg iskolás lennék, akkor azt mondanám: Hűűű, tök baró, tök szupi és tök buli! (ugye, ezeket ma már nem mondják? J) De mivel „komoly” felnőtt vagyok, ezért csak a következőket mondom: Nagyon érdekes kémiai reakciót figyelhetünk meg, ahol a mi konyhai ecetünk, azaz kémia nyelvén az ecetsav vizes oldata és a szódabikarbóna, azaz nátrium-hidrogénkarbonát összetalálkozik, és az utóbbi az előbbit széndioxid termelése mellett semlegesíti, miközben együttes erővel leszedik a szennyeződéseket a lefolyó faláról. (És egyébként tök pipec J)

Jancsi, Juliska és a sütő esete

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, na még azon is túl, volt egyszer egy kerek erdő. Ennek a bereknek a szélén állt egy pici házikó, melyben éldegélt Jancsi, Juliska, az ő apukájuk és gonosz mostohájuk. A gyermekek édes szüleje egész nap kint dolgozott az erdőben - ugyanis favágó volt a lelkem -, mostohájuk pedig - mint ahogy a jelző is mutatja - elég mostohán bánt velük.

Miután az erdő szélén más gyerkőc nem lakott, így szinte éjjel-nappal kettecskén voltak. De ők ezt nem bánták, mert nagyon szerették egymást.

Egy szép tavaszi napon (mint amilyen most is van), aztán felkerekedtek kis elemózsiás kosárkájukkal, hogy felderítsék az ébredező erdőt. Egyre beljebb, és beljebb merészkedtek a rengetegben, miközben a rügyező fákat és a virágba borult réteket csodálták. Eszes gyermekek lévén, séta közben kis kenyérdarabkákat szórtak el az úton, hogy idővel hazataláljanak. Amikor azonban erre került volna sor, riadtan vették észre, hogy a kis morzsák nincsenek sehol, mert bizony a kismadarak mind egy szálig felcsipegették!

Juliskánk sírva fakadt, de Jancsikánk megvigasztalta: nem kell félni, most feküdjenek le aludni, holnap pedig kitalálják, hogy hogyan találnak majd haza! El is szunyókáltak az arra alkalmatos mohaágyukon, és amikor reggel felébredtek, hát mit vettek észre? Egy mézeskalács házikót! Miután pocakjuk mérgesen korgott-morgott, megrohamozták a kis kunyhót, hogy lecsillapítsák eme testrészüket. Amikor azonban Jancsikánk éppen beleharapott volna a nyalóka formájú ereszcsatornába, nyikordult az ajtó, és egy vasorrú bába jelent meg egy szem fogát kivillantva. Beinvitálta a gyerekeket, mert hát – hogy is mondjam szépen – nagyon szerette őket (Ugye most mindenki tudja, hogy úgy szerette őket, mint speciel én a lecsót?). Szépen, lassan a „kemence” felé terelgette őket, de amikor kinyitotta az ajtaját, Juliskánk riadtan felkiáltott: „Te jó ég! Hogy néz ki ez a sütő öreganyám?!” 

Ugyanis az alján odaégett fekete foltok éktelenkedtek.

Vasorrú bábánk pironkodva felelte, hogy már hosszú évek óta nem volt ideje elmenni a háztartási boltba valami maró tűzhelytisztítót venni, ezért eme piszkos küllem.

Erre Juliskánk - akinek mostohája a gyermekekkel igaz, rosszul bánt, de a környezetvédelemre azért odafigyelt - megkérdezte:

-         Van itthon öreganyám esetleg ecet?

-         Hát, az biza van, a savanyúságokhoz azt használom! – felelte a vasorrú.

-         És szódabikarbóna is lenne?

-         Hát, ha már így kérded, akkor azzal is szolgálhatok, mert gyakran azt használom sütőpor helyett!

-         Akkor egyet se féljen nénike! Szódabikarbóna és ecet keverékével olyan tisztává varázsolom a sütőjét, hogy szebb lesz, mint újkorában!

Ezzel a kislány felgyűrte ruhája ujját, majd megszórta a sütő alját szódabikarbónával, végül az egészet ecettel meglocsolta. Várt egy ideig, aztán egy szivaccsal a vegyi erő mellé a manuális erőt is bevette.

És láss csodát, ilyen volt (Csak még egyszer, az összehasonlítás végett :):

És ilyen lett.

Banyánk annyira meghatódott eme látványtól, hogy megfogadta, innentől kezdve csak és kizárólag mézeskalácsot fog sütni benne. Adott is a frissen készített süteményekből egy talicskára valót két főszereplőnknek, akik végül hazataláltak, és még ma is azt eszik, ha el nem rontották tőle a hasukat J! Itt a vége, fuss el véle!