Gyerekszobai lámpák körképe

Az az igazság, hogy épp lámpát gyártok a gyerkőcök szobájába. Napok óta. Hivatalosan: hetek óta. Mert előbb jött A terv, de aztán lekörözte B terv, mely elkészítése dugába dőlt kezemnek nem engedelmeskedő mogyorófavesszők miatt. Aztán ismét A terv felé vettem volna az irányt, de felbukkant C. Csak épp annyi időre, hogy agyam kreatív kapuján bekopogtasson, és már adta is át a kilincset D-nek. D egész éjszaka nem hagyott aludni, és reggelre már bizton tudtam, hogy ő az igazi. Épp kávémat iszogatva rá gondoltam, tervezgettem közös jövőnket, mikor lelki szemeim megpillantották F-et valahol lenn, a szürke állományom rengetegében. Hófehér paripán érkezett, arcán széles mosollyal... Lehet, hogy inkább ő az igazi? Meglátjuk... ... de addig is nézzük azokat, akiknek már sikerült választaniuk és megvalósítaniuk lámpa-terveiket.

Jelenleg felhők borítják az eget odakinn, de Fanniéknál odabenn is. Őszintén szólva, ha felettem is ilyen felleg takarná el a napsugarakat, akár még táncolnék is örömömben. :)

Aki szintén szeretne ilyen bájos és vidám felhőcskét a szobájába, akkor ezen a linken leírást is talál az elkészítéséről. 

Fannival néha egy rugóra jár az agyunk. Míg ő a Montessori játékukból lámpatestet készített, addig én később ágylábat. 

Már csak reménykedni tudok benne, hogy Maria Montessori is meg lenne elégedve a végeredményünkkel. :)

Ha erre a lámpára ránézek, máris jobb kedvem lesz. Mert először is vidám sárga színben pompázik, másrészt a Brémai muzsikusok című mese jut róla eszembe. Remek párosítás, remek alkotó (Szentgyörgyi Kata)!

Az elkészítése pedig pofonegyszerű. 

Itt pedig egy zseniális példát láthatunk arra, hogy egy szakadt lámpaburából miként lehet divatos világítóeszközt készíteni. 

És ha már a rizslámpáknál tartunk...

Judit kisebb állatok szállíttatására alkalmas léghajót készített belőle. :)

Ki ne ismerné a Kifli és levendula blog íróját? Nála minden apróbb, kacatnak vélt tárgy átalakul. Mint jelen esetben a legók lámpává. 

Noémi Kedvenc otthona által betekintést nyerhetünk egy magazin és a saját hajléka kulisszái mögé. Szerintem tök izgi! :)

Ezt a lámpát például a gyerekszobájukba készítette. 

Ez a világítóeszköz nem kimondottan az aprónép birodalmába készült. 

De miért ne lehetne egy királylány vagy egy leendő ornitológus szobájában akár? Vagy egy emberkénél, aki 0-99 év között tengeti életét?  

Enikőnél egyéb remek ötletre is találtok!

Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!

Egy lámpa átalakulása

Hűtőszekrényünk bemutatásánál megjegyeztem, hogy a dísztányérok és a felettük helyet foglaló lámpa között is egy aprócska affér figyelhető meg. Természetesen csak egy szemfüles nézelődő számára. Az lennék én. 

És aztán jött Kinga. (persze csak virtuálisan.) 

És elkezdett énekelni. (persze csak virtuálisan.) 

És beletette a fülembe (persze roppant mód nem virtuálisan), aztán a torkomba (szintén nem virtuálisan) és a.... Most minek részletezzem, úgy ámblokk a hangképző szerveimbe az alább szereplő dalt (mert hát egy végtelen történetnek lehet a kedves olvasó szemtanúja). 

No és miután megnéztem ezt a klipet, a látószerveimbe pedig az énekes hajkoronáját. :)

Másrészt én a dalszövegekkel eléggé hadilábon állok, ezért képes vagyok a stoooory helyett lóóóórit énekelni. Látszólag semmi értelme, de...  Kisebbik Picinykém minden egyes károgást papagáj felkiáltással jelez. Story-Lóri, varjú-papagáj, egyre megy a mi családunkban. És a Lóri papagájnak már van értelme :)

Na de most már következzék a lámpa sztorija, aki vereséget szenvedett a dísztányérokkal szemben. 

Íme a lámpa. 

Ez pedig a hálószobai lámpánk, melyet egy pár éve 500 Ft-ért vettem egy bolhapiacon.

Hát nem olyan, mint egy hatalmas dísztányér?! 

Ebből csak csere lehet. :)

És tényleg az lett. 

Gondoltam, viszek egy kis színt is az életébe. 

Előkaptam hát azt a festéket, amivel eddig soha nem volt szerencsém. 

(Történetes ezt csiszoltam le még száradás előtt a tükrünkről, annyira nem tetszett rajta.) 

De nem adom fel!

Most sem volt (szerencsém). 

Ezért aztán kikevertem egy számomra tetszetős színt.

És felkerült egy szív is a falra...

... amivel nem egészen vagyok kibékülve.

A díszítése nekem túl erőteljes a többi tányéréhoz képest.

Szóval:  Never ending Lóriiiiiiii, a-aa-a-aa-a... :)

Mindenkinek szép napot, és jó alkotást kívánok!

Ui.: A hűtő tetejét ne nézzétek, mert az is never ending lóri. :)

A visszafordítható projekt

Hozzávalók: 
Színek (mert tavaszt szeretnék a falakon belül is):
A szín a vizuális érzéklet azon tulajdonsága, amelynél valamely felület tulajdonságai hasonlóak az olyan észleletekhez, mint a vörös, sárga, zöld és kék, illetve ezek kombinációja^[1] Az észlelt szín függ a színinger spektrális tulajdonságaitól, az ingert létrehozó felület méretétől (110 cm x 5 cm), 
alakjától (lámpatest), 
szerkezetétől (kötél),
és környezetétől (szerény hajlékunk); 
függ az észlelő adaptációs állapotától, tapasztalataitól, és a megfigyelthez hasonló érzékletere vonatkozó emlékeitől. A színészlelet kifejezhető, mint térfogati szín, fényszín, testszín, vagy Ganzfeld szín^[3]. /forrás: Wikipédia/

Indíttatás: 
Színt, színt, színt! De...
Vannak olyan tárgyak a környezetemben, melyek már kissé divatjamúltak, de szeretem őket. Ez a lámpa is közéjük tartozik. Az első közös szerzeményünk volt az első közös otthonunkba. Az első! Ezért sem szerettem volna maradandó változtatást előidézni rajta. Jelen esetben a metamorfózis bármikor visszafordítható.

A képen 4*20 m szárítókötél látható. De csak hármat kellett felhasználnom. 

A kötelet ugyanolyan módon (hurkolással) rögzítettem a vázon, mint a függőlámpa esetén (itt olvasható). Szerettem volna, ha ebben az esetben is szépen kirajzolódik a spirál forma, de ez az anyag nem volt rá alkalmas (minimálisan azért látható). 

A színek váltásánál az előző végét (jelen esetben a kéket elvágtam) a következő árnyalat (a képen a mályvarózsaszín) alatt vittem tovább. A rózsaszín felkötésénél visszamaradt részt szintén a tekercs alá dolgoztam. 

Az átalakítás 1-1,5 órát (egy film alatt kivitelezhető) vett igénybe.

Nekem olyan, mint egy hatalmas orsó! :)

Éljenek a színek! :)


Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!

Lámpát kötöztem!

Nekem van a legjobb fej anyukám a világon! Bizonyítékként a legutóbbi esetet vázolnám fel:
Megemlítettem neki (enyhe sóhajokkal tűzdelve), hogy az Ikea of Sweden előállított egy olyan lámpát, mely tökéletesen passzolna a mi előszobánkhoz. Pár nappal később anyukám felpattan egy Budapest irányába tartó buszra, fővárosunkba érkezését követően átlibben a metróra, majd rohamléptekben megközelíti az áruházat, és miközben átsuhan rajta, magához ragadja azt a bizonyos világítóeszközt pár darab svéd húsgolyó kíséretében. Végül - néhány órával később - mosolyogva átnyújtja nekem.
Na ugye, hogy ő a legjobb fej anyuka a világon?!
Itt pedig a szerzeménye:

FOTO függőlámpa

És én ezek után mit műveltem a lámpával?! Megkötöztem. Pontosabban áthurkoltam. Még pontosabban a vezetékét átkötöztem spárgával. Mert úgy gondoltam, hogy a spárga jobban illik a fémes zöldhöz. Na de inkább lássuk a tényeket!

Íme az alapanyagok: lámpa és vastagabb spárga.

Először az alsó kis "pöcökre" feltekerve ráragasztottam a spárgát.

Utána következett a kötözés: A függeszték mögött átvittem a spárgát, majd áthurkoltam úgy, hogy a gombolyag lefelé jöjjön ki a "körből." Ezzel elkészült a csomó. Ha mindig jó irányba kötjük át, akkor lassanként spirál formát adnak ki a csomók a spárgán. 

Cirka 10 cm után ilyen minta rajzolódik ki. A felső részén szabadon kell hagyni 15 cm részt, hogy fel lehessen szerelni a lámpát. Miután Ő ezt véghezvitte, én már létrán folytattam a kötözést.

Egyébként a maradék rész hurkolása villámgyorsan megvan: 5-10 perc. A felső "pöcöknél" szintén ragasztottam a spárgát.

Ez pedig a végeredmény. 

Tényleg nem igényel sok időt, és jó feszültséglevezető tevékenység! :))

Szerintem jól mutatna bármilyen vezetéken. Akár erősebb színekben, vastagabb fonalból is. 

Tessék kísérletezni, és utána beszámolni az eredményekről! :))

Szép napot, és jó alkotást mindenkinek!