Translate

2013. június 28., péntek

Ha szuperhős lennék, plafont festenék

Ha szuperhős lennék, azon kívül, hogy bajba jutott emberkéket mentenék meg mindenféle rossz bácsiktól/néniktől/állatkáktól és természeti illetve egyéb katasztrófáktól, csíkos plafont (kérésre más alakzatokat is) festenék. A szememmel. Ez lenne a fő profilom. Leheverednék a földre... pardon, egy komfortos matracra, mert festék spray szemű Batman mivoltom ide vagy oda, de azért a kényelemre adnék, fejem alá párnát helyeznék, és bámulnám a mennyezetet. Kész!



Szomorú, de nem vagyok szuperhős. És ez nagyon, de nagyon kétségbeejtő. Mert a valóságban úgy zajlott az esemény, hogy előcincáltam a létrát, a nyaki csigolyáimat kiakasztottam, aztán elkezdtem felrajzolni a csíkokat.

Ha nagyon erőltetjük a szemünket, akkor láthatjuk a csíkokat. Megint nincs semmi rendszer, ugyanúgy, ahogy az étkező falánál sem volt. 
Aztán csomagolópapírból felhő formákat vágtam ki. Ezeket maszkolóval rögzítettem 4-5 ponton a plafonra.


Majd következett a festés. Némi könnyebbséget nyújtott számomra, hogy többségében a színes csíkok közé fehéreket is beillesztettem. Ez gyorsította a munkát is, mert nem kellett a száradásra várnom.
Meglepő módon a csomaglópapír jól takart a festék ellen. Persze a felhőknél óvatosan kellett festenem: nem oda-vissza húztam az ecsetet, hanem csak a felhőtől kifelé. 
(Természetesen a felhőket tartó festőszalagokat át kellett a festéssel haladva helyeznem.)


A világoskék kivételével kétszer kellett a csíkokat lefestenem a szép fedés érdekében.


Mondhatnám, hogy ez pedig a végeredmény, de a mennyezet 1/3-át sikerült csak (eddig) lefestenem. Mert aztán jött a kánikula és....


... nem vagyok festék spray szemű szuperhős. :)


Ha számodra is tetszetős a mennyezet, akkor biztos ezeket a munkáimat is kedvelni fogod.

Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!

2013. június 25., kedd

Kucorga

Az egész a diszharmóniával kezdődött (már ha nem megyünk vissza egészen az A-anyatejig). A fürdőszobánkban. Mert előbb felkerültek a falra a fűszertartókból fürdőszobai rendszerezővé avanzsált szerkezetek, majd tőlük ÉK-i irányba a Pilinszky idézetes kütyütároló. És aztán lett egy lik.
A megbomlasztott harmóniával pedig kellett valamit kezdenem.
Festettem. Táblaképet. Nincs megállj! :)


Fürdésre kijelölt hely! :)



Ezek és ehhez hasonló képek megvásárolhatók itt


Aztán folytatódott azzal, hogy Picinykéim szobáját is fel kellene dobni valamilyen dekorációval. Ez párosult az (egyelőre) gyógyíthatatlan csíkfüggőségemmel. A kettő kombinációja pedig ehhez vezetett:




A többi kép ezen a linken


No és a gyümölcsöket is szeretjük. :)



Szeretettel várok Mindenkit boltocskámban
(A fejléchez szintén kitettem a Kucorga bolt linkjét.)

Nyitási akcióként 10% engedmény több kép vásárlása esetén!

Folyamatosan bővülő árukészlet!



2013. június 20., csütörtök

Játékból bútorláb

A közönség helyet foglalt. Csendben pattogatott kukoricát majszolnak, a háttérben tűzijáték, dobpergés, harsona, cintányér, hegedű, klarinét, és ekkor megjelenek én arcomon mosollyal, miközben Kisebbik Picinykém ágyát egyensúlyozom jobb kezem mutatóujján. Egy elegáns mozdulattal lehelyezem a padlóra, utána ugrok három hátra szaltót, taps, meghajlás, majd betolom az ágyat Nagyobbik Picinykém fekhelye alá. Tapsvihar, rózsadobálás, üdvrivalgás....

Khmm egy csöppet sántít a történet. És még csak nem is a hátra szaltó a legnagyobb füllentés a leírtakban, pedig a bukfenceimre is mindig csak hármast kaptam. Hanem az "ágyat betolom Nagyobbik Picinykém fekhelye alá" rész. Ugyanis nem fért be. Pedig többször mértünk, osztottunk, szoroztunk, kivontunk, minden lehetséges alap matematikai műveletet elvégeztünk, és mégis. Az az átkozott ágy magasabb volt a kelleténél.
Szóval miután hulla fáradtan bevonszoltuk a fekhelyet a szobába, majd a sikertelen ügymenetet (nem)végrehajtottuk, és én ott ültem gombóccal a torkomban összeroskadva a padlón,
a szemem a könnyfátyolon keresztül a játékokra tévedt. Egészen pontosan erre:

Igen, ez egy kissé hiányos Montessori játék, melynek darabjai (átmérőjét tekintve) akkorák, mint Nagyobbik Picinykém ágyikójának a lábának az átmérője.
Tehát a megoldás ott hevert az orrom előtt. 
Nagyobbik ágyát meg kell magasítani, és a probléma ezzel eltűnik mint a kámfor. 


Ehhez hármasával összeragasztottam a játék darabjait. 


Majd Nagyobbik ágyának a lábát előfúrtam.



Utána pedig egy baromi hosszú csavart belehajtottam. 


Végül egy filc alátétet ragasztottam rá. 






Itt pedig Nagyobbik Picinykém ágya alatt Kisebbik Picinykém fekhelye látható.
A guríthatós ágy elkészítésének leírása ezen a linken megtekinthető. 


Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!

2013. június 18., kedd

Ágyazásra fel!

Figyelem! Minden erre tévedő asztalos, profi szinten tevékenykedő hobbi barkácsolós meneküljön, ne olvassa tovább az alább közölteket, csak saját felelősségre! 

Ugyanis mi nem vagyunk profik. 
Nincsenek profi szerszámaink. 
Viszont ágykészítésre adtuk a fejünket. 
Közben metált kellett hallgatnom (Ő kemény fiú. Csak a zenét illetően). 
Jó érzés metálra kopácsolni. 
Csak mértéket kell szabni neki. 
Nehogy az építésből rombolás legyen. 
Azaz nehogy a deszkákból tűzifa legyen.
Anyukám örült volna neki.
Kisebbik Picinykém nem.
Szóval kapott egy új ágyat. :)

Az egész azzal kezdődött, hogy anyukám belém plántálta az emeletes ágyak iránti ellenszenvét. Mert úgy nem lehet megölelni a fent nyugovóra térő csemetét. Ezzel meggyőzött. A gyerkőcök szobája viszont nem mondható nagynak, de aludni mégis kell annak a fejlődésben lévő csöppségnek valahol. Eddig ezt rácsos ágyban tette. Hamarosan pedig átköltözik a Nagyobbik fekhelye alá tolható ágyikójába. Azt mi fabrikáltuk. :)

Hozzávalók: 2 db 165 cm*20 cm-es deszka (mi 2m-es obis polcot vettünk), 
2 db 80.5 cm*20 cm-es deszka (szintén obis polcból)
2db 77 cm*3 cm-es párnafa (1,8 cm vastagságú)
2db 161 cm*3 cm-es párnafa (1,8 cm vastagságú)
4 db görgő
L vasak (a képen nem láthatók).


A párnafákat felcsavaroztuk a fenti széltől (ahogy a képen áll a deszka) 9,5 cm-re, 
a jobb ill. bal oldalától (tehát a 20cm-es szélektől)
pedig 2-2 cm-re. 




Utána L-vassal összeillesztettük a szögeket. 
De vannak kifejezetten erre a célra gyártott ágyvasalatok is. (Köszi Helga a tippet! :)



Aztán Ő fogott egy rakat L-vasat, és felfúrta őket a képek szerint. :)
(Ennél a résznél én inkább elmentem plafont festeni.) 
Miután a görgők a saját tengelyük körül forognak, ezért nem lehetett közvetlenül a szélekhez tenni.
Ennél fogva 10 cm * 10 cm-es  fadarabokra lettek felerősítve. 
Ez a falap alulról és felülről is L-vasakkal van az ágyhoz rögzítve. 
Ahogy Ő mondá: Lassan több az ágyban a vas, mint a fa. :)


Utána az ágyat lekezeltem antik páccal. 
Nem az a művelet látható a képen.
35 fokban Kisebbik Picinykém a Mikulásról olvas.
Nincsenek nagy elvárásai az ágyával kapcsolatban.
Egy keret, és elalszik a földön. :))


Rendes szülő vagyok, kapott egy ágyrácsot (egészen pontosan ezt).


És egy matracot is. :)


Először a Mr. Bean mackója próbálhatta ki. 

Aztán Kisebbik Picinykém is birtokba vette. 
A természetes arcformája nem ilyen. 
Csak szeret pofákat vágni mint az édes, jó anyukája. :)


No és mi lett a sztori vége? Hogy az ember hiába számolja át több tucatszor, hogy miből mekkora kell, ha aztán a végén mégsem úgy sikerül. Ugyanis Kisebbik Picinykém ágya nem fért be Nagyobbik Picinykém fekhelye alá. Szóval a történetnek nincs vége. Folytatás következik!
Aggodalomra azért nincs ok, a problémát megoldottam! :)
A megoldókulcs ezen a linken olvasható. :)

Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!


2013. június 14., péntek

Káoszt a gyerekszobába!

Bevallom, a gyerekszobai káosszal nincs bajom. Persze most nem a legókupacokon tapicskolásra, a babahalmokra és az autótemetőkre gondoltam, hanem a látszólag össze nem illő bútorokra, a dekorációs kakukktojásokra, a színek burjánzására, a felbukkanó zöldséges ládákra, konyhakredencekre és társaikra. Így egészében szeretem. Mert a gyerkőcök is ilyenek: színesek, kakukktojások és néha konyhakredencek. :)

Éljen az eklektika, amikor a különbözőség összhangba kovácsolódik! :)

Ezen a 6 m2-en aztán tényleg van minden. Már csak a bazári majom hiányzik. :) 













cuteness!


kitchen corner


Stackable dressers by the Cardboard Collective


MUITA IHANIA: LASTENHUONEESSA
És hogy Picinykéim szobája melyikre fog leginkább hasonlítani? Igazán egyikre sem, de mindegyikre egy csipetnyit. :)


A képek forrása a fotókra kattintva elérhetők!


Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!


2013. június 6., csütörtök

Nézz fel! - avagy a mennyezet dekorálása

Lassan az irányt Picinykéim birodalma felé vesszük. Mert van ott mit csinálni. És most nem a játszásra gondoltam. Ténykedni kell: festeni, faragni, fűrészelni, méricskélni, csiszolni, stb. És újfent felhívnám a figyelmet arra, hogy nem játszásiból. :)
A mennyezettel fogom kezdeni. De amíg nyakizmaimat felkészítem az attrakcióra, addig lássunk egy kis inspirációt ezen a területen. (Nem a nyakamon. :))


Vannak azok a szülők, akiket a mennyezet-égbolt hasonlósága inspirált:

Honey-and-Fitz-Reeds-Nursery4





Aztán vannak, akiket az olykor cirkuszoló csemetéik:



Olyanok is akadnak, akik a macerás festés helyett a macerás plafon dekorálást választják:






Egyesek úgy döntenek, hogy az összes szín a mennyezeten összpontosuljon:



Ezt akkor sem vállalnám be, ha a világ legkényelmesebb fekhelyét 2 méter magasra helyeznék, és úgy kellene a rombuszokat pingálnom. Viszont tény, hogy nagyon mutatós:



Végül pedig a kedvenceim, a csíkok, melyek jelen esetben Fanniék játszószobájának mennyezetét ékesítik:



A képekre kattintva a források elérhetők!

Mindenkinek szép napot, és jó alkotást kívánok!

Ui.: Szerintetek a gyerkőcök szobájában melyik lesz a befutó? :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...