Translate

2013. február 26., kedd

A mindig késők, avagy kellene egy szervező tábla

Mi, azaz Ő és én, már születésünkkor bekerültünk az Állandóan Késők Klubjába. Ő-nek 3 hétig, nekem 6 napig könyörögtek, hogy végre tiszteljük meg a családunkat azzal, hogy a világra jövünk. Végül nem kis erőfeszítést követően megtettük. És sorsunk megpecsételődött:
Húgomék találka esetén rendszeresen 1 órával korábbi időpontot adnak meg, mint a többi rokonnak (persze tudunk néha pontosak is lenni, és akkor nagy bajban vannak:))
Egyetemi éveim alatt egyszer annyit késtem a könyvekkel, hogy összehívták a könyvtári "főtanácsot" abból a célból, hogy sorsomról/pénztárcámról döntsenek. (Egyébként nem is késtem olyan nagyon sokat, de a maximális 12 könyv kivitelével a büntetés összege is tizenkétszeresére nőtt.)  
Meg merem kockáztatni azt a kijelentést is, hogy többször futottam a pályaudvarról kikanyarodó pécsi busz mellett/mögött, mint ahányszor ültem rajta.
Ő-nek több esetben kikapcsolták a vonalas telefonját, mert az a kis sárga "izét" nem fizette be időben.  (Azóta váltott banki átutalásra.)

És aztán Mi gyerkőcök nevelésére vállalkoztunk, akiknek a sorsa már születésükkor eldőlt: mindketten 1 héttel korábban érkeztek. :)
Mit tehet ilyenkor a szülő? Megpróbál egy tiszta lapot keríteni, és azzal indítani. Erre az elhatározásra pedig egészen pontosan akkor jutottam, amikor Nagyobbik Picinykém beiratkozott a könyvtárba múlt szombaton.  

A tiszta lap ebben az esetben a bejárati ajtónkat (is) jelenti, melyet több mint egy éve már bemázoltam táblafestékkel  (leírása itt olvasható).
Itt pedig a további hozzávalók:


Fém lécek, melyeket pár száz forintért vásároltam.
Igaz, voltak hozzá mágnesek, de én helyette az ikeás kiárusításon szerzett példányokat használtam. 
Végül egy 2013-as havi leosztású naptár, mely jelen esetben a decemberi Éva magazin ajándéka volt. 


A "léceket" lefestettem kék és zöld színnel.  


Majd felfúrtam őket az ajtóra. 
A mágnesekre ráírtam a hét napjait krétafilccel. Ez egyébként egy szuper találmány. Gyönyörűen lehet vele írni, száradás után a krétával ellentétben nem maszatolódik, viszont vizes szivaccsal gond nélkül letörölhető. 


A mágnesekkel tudom rögzíteni pl. a bevásárlólistát, a havi naptár pedig megkönnyíti a heti teendők felírását.  


Mindenkinek szép napot, és jó alkotást kívánok!

2013. február 23., szombat

Amikor az átalakítandó tárgy be(le)szól

Lehetnél egy kicsit csinosabb!- mondtam neki a legnagyobb jóindulattal. De ő csak a fejét rázta, és közölte, már megszokta ezt a ruhát, és már túl öreg ahhoz, hogy változtasson. "Esetleg egy pasztell zöld?"- kérdeztem óvatosan. - "Az az idősebbeknek is jól áll. Feldobhatnánk akár egy gyöngysorral is."
De nem, ő hallani sem akar róla. A "pasztellzűd" kisdedeknek való, vagy azoknak az úri nagyasszonyoknak ott a kastélyaikban, ahol ő anno szolgált. Neki a barna tetszik, slussz-passz! Ha jó volt ez a szín 60-70 évvel ezelőtt, akkor most sincs rajta semmi kivetnivaló, és különben is elege van a  21. század felgyorsult "divatosságából" (biztos a trendekre gondolt), és a régi szép időkben bla-bla-bla (itt elvesztettem a fonalat), és a repülőgépek összezavarták már az időjárást is (ez nem tudom, hogy jött ide), és még hogy gyöngysor, ő nem valami nagysága, hogy ilyen holmit aggasson a nyakába! Slussz-passz! (újra)

Ezek után mégis felpróbálta a "pasztellzűdet". Nem állt jól neki. (Igen, neki lett igaza!) Aztán olyan gyorsan megszabadult tőle, hogy még fényképet sem tudtam készíteni. A gyöngysorral már nem is próbálkoztam.
Végül petrolkék színben kiegyeztünk, és semmi lánc. Helyette.....

Íme az átalakulása:

2 éve egy aukciós portálon vásároltam potom 261 Ft-ért. 



Lecsiszoltam a keretet, majd festőszalaggal és újságpapírral lefedtem festés előtt.



Íme, amikor petrolkék színben pompázik (a pasztell zöldet olyan gyorsan lesmirgliztem, hogy még hírmondója sem maradt).


Az alap megvan. Merre tovább? Az akrilfesték a táblafestékhez hasonlóan (ha nem is olyan mértékben) jól tűri a krétát, és annak letörlését. Tehát elő a krétát, és jöhet a játék!


Lehetne mondjuk ilyen, ...

... vagy ilyen...

....

...

... és még sokmilyen. :)


Még számtalan variáció létezik. Ő viszont arra kért, hogy egy kissé koptassam meg, mert már csak úgy érzi jól magát. Újra elő a smirglit, és a kiálló részeknek nekiestem. De csak egy picit. Mert én viszont nem szeretem (többségében) a direkte koptatott dolgokat. :)




Mindenkinek szép napot, és jó alkotást kívánok!

2013. február 20., szerda

Emlékeztető táblák az újrahasznosítás jegyében

Tudom, haladéktalanul valami saját készítésű dologgal kellene előrukkolnom, de még nem készültem el velük. Igen, nem véletlen a többesszám. :) A héten ezek közül egyet majd meg is mutatok.
És még mindig az előszoba van porondon. Most történetesen az emlékeztető táblák. Karácsonyra én is készítettem egyet ajándékba (itt megtekinthető) az újrahasznosítás jegyében, épp mint az alábbi alkotók.

Szeretem, ha hozhatok magyar példákat, bevallom, nem könnyű. Első dolgom ilyenkor az inspirativ.hu oldalt felkeresni, mert ott jobbnál jobb itthoni ötleteket gyűjtenek össze a számunkra. Szóval le a kalappal előttetek inspiratívos lányok!


forrás
Nem, nem ment el az eszem, tisztában vagyok vele, hogy ez egy adventi naptár. De gondolatban újrahasznosítottam, mert szerintem annyira zseniális ötlet, hogy kár lenne eldugni az év többi részére. Egyszerűen a cetlik túloldalára az aznapi teendők kerülnek. Ha pedig a lapokat bevonjuk lamináló fóliával, akkor használat után elég csak letörölni a feliratot, és következő hónapban újra használható. 


forrás

Amikor maga az ajtó funkcionál üzenőfalként. 


Voila!-1
forrás

Szimpla poháralátétekből számunkra megfelelő nagyságú emlékeztető tábla rakható össze.



forrás
Ha pedig a poháralátét parafa színe nem tetszetős számunkra, akkor elő a festékkel. 
(A "forrás"-ra kattintva az elkészítése tanulmányozható).


forrás

Az itteni tulajdonosok már nagyobban utaznak. Poháralátét helyett tányéralátéteknek adtak új funkciót.




forrás
Itt pedig arra láthatunk példát, amikor a fém háló végzi emlékeztető táblaként. 



Chauk fórumon és Bullentin Board ... végre találtam egy felhasználási összes régi baseball
forrás
Vannak azok puzzle szerűen kirakható játszószőnyegek, melyek egy idő után csak a helyet foglalják. Ilyenkor csak előkapjuk a táblafestéket, majd mázolás után felfúrjuk a falra. Voilá!


forrás
Ha ősi kiságyunk matractartó keretével nem tudunk mit kezdeni, akkor íme egy megoldás!


forrás
Egy ikeás tükör és rengeteg dugó kombinációja!


forrás
A hímzőrámába feszített anyagok már önmagukban is gyönyörűek, de így már hasznosak is. :)


Save your wine coorks! Here's a nifty bulletin board. Bonus points for this one from Home Made, which uses an old door as the frame (that’s by helene
forrás
Utolsóként pedig jöjjön egy félbe vágott ajtó és rengeteg dugó együttélése, melynek nagyságát szemlélve az összes paragrafus kitűzhető. :)


Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!





2013. február 18., hétfő

Levéltartók a csináld magad mozgalom jegyében

Pár hónappal ezelőtt leütöttem álmaim levéltartóját egy aukciós portálon. Mert ugye az kell. Főként az előszobába, ahová tódulnak befelé a számlák és szórólapok. Persze nem hívta őket senki, de akkor is. És lassan betemetnek.... Betemetnének, de Ő (ebben az esetben a levéltartónk) már nem hagyja. Szeretem!
Azonban mielőtt bemutatnám Nektek, lássunk egy pár saját kezűleg elkészíthető darabot hazánkból és a határon túlról.


forrás
Itt van rögtön a legegyszerűbb darab, mely a munkamegosztás jegyében készült: apa megissza a sört, gyerkőc átalakítja levéltartóvá, anya pedig használatba veszi. 



forrás
Tételezzük fel, hogy a ház ura nem szereti a sört, de a babot igen. Nagy tételben, konzerv formátumban. :))



License Plate Wall Organizer - New York - Orange
forrás
Tudom, a kép tanúsága szerint ezek nem levéltartók. De lehetnének azok is. Vagy ha másnak nem, akkor legalább rendszámtábláknak kiválóak lennének. :)


Pottery Barn Wall Organizer
forrás
Szerintem ez egy igen tetszetős, többfunkciós darab. És a legjobb az egészben, hogy a kép alatti forrás feliratra kattintva az elkészítése is a szemünk elé tárul. 



forrás
Amennyiben nincs kedvünk az előző darab elkészítéséhez, megnyugtatásul közlöm, hogy egy szimpla zsalugáterrel is megoldható a számlák tárolása. 


forrás
Levéltartó és üzenőfal egyben egy édes otthonból. :)
(Magyar nyelvű elkészítési leírás szintén a forrás feliratra kattintva elérhető.)



Wall pocket - mail organizer - wall decor - autunm floral
forrás
Ha más nincs, egy egyszerű zseb is megteszi.



entryway organizer - i'd use one for outgoing mail, one for library books, one for...?
forrás
Fa irattartók eldöntve. Akár egy modern szekreter felső része is lehetne. 


forrás

Utolsóként pedig egy varrott, többfunkciós előszobai csoda látható.


Mindenkinek szép napot, és jó alkotást kívánok!

2013. február 14., csütörtök

Lámpát kötöztem!

Nekem van a legjobb fej anyukám a világon! Bizonyítékként a legutóbbi esetet vázolnám fel:
Megemlítettem neki (enyhe sóhajokkal tűzdelve), hogy az Ikea of Sweden előállított egy olyan lámpát, mely tökéletesen passzolna a mi előszobánkhoz. Pár nappal később anyukám felpattan egy Budapest irányába tartó buszra, fővárosunkba érkezését követően átlibben a metróra, majd rohamléptekben megközelíti az áruházat, és miközben átsuhan rajta, magához ragadja azt a bizonyos világítóeszközt pár darab svéd húsgolyó kíséretében. Végül - néhány órával később - mosolyogva átnyújtja nekem.
Na ugye, hogy ő a legjobb fej anyuka a világon?!
Itt pedig a szerzeménye:

FOTO Függőlámpa IKEA A lámpa kellemes fényt ad vacsorához - irányított fényt bocsát a bár- vagy étekzőasztalra.
FOTO függőlámpa

És én ezek után mit műveltem a lámpával?! Megkötöztem. Pontosabban áthurkoltam. Még pontosabban a vezetékét átkötöztem spárgával. Mert úgy gondoltam, hogy a spárga jobban illik a fémes zöldhöz. Na de inkább lássuk a tényeket!

Íme az alapanyagok: lámpa és vastagabb spárga.



Először az alsó kis "pöcökre" feltekerve ráragasztottam a spárgát.



Utána következett a kötözés: A függeszték mögött átvittem a spárgát, majd áthurkoltam úgy, hogy a gombolyag lefelé jöjjön ki a "körből." Ezzel elkészült a csomó. Ha mindig jó irányba kötjük át, akkor lassanként spirál formát adnak ki a csomók a spárgán. 


Cirka 10 cm után ilyen minta rajzolódik ki. A felső részén szabadon kell hagyni 15 cm részt, hogy fel lehessen szerelni a lámpát. Miután Ő ezt véghezvitte, én már létrán folytattam a kötözést.
Egyébként a maradék rész hurkolása villámgyorsan megvan: 5-10 perc. A felső "pöcöknél" szintén ragasztottam a spárgát.


Ez pedig a végeredmény. 
Tényleg nem igényel sok időt, és jó feszültséglevezető tevékenység! :))


Szerintem jól mutatna bármilyen vezetéken. Akár erősebb színekben, vastagabb fonalból is. 
Tessék kísérletezni, és utána beszámolni az eredményekről! :))


Szép napot, és jó alkotást mindenkinek!

2013. február 11., hétfő

Barbie és a vízkő esete

Ha történetesen Őt Kennek és engem Barbie-nak kereszteltek volna el születésünkkor, akkor valószínűleg mikor anno megláttuk közös életünk helyszínének fürdőszobáját, a következő jelentés húzódott volna meg "Húú!" felkiáltásunk mögött: "Húú, ez fantasztikusan gyönyörűségesen szép!" De miután szüléink nem eme nevek mellett (ez nagyon "mekkelekesen" hangzik) döntöttek, mi csak arra az egy színre tudtunk koncentrálni, mely az egész helyiséget beborította: "Húú, ez aztán borzalmasan rózsaszín!" Mármint a csempe és a kád.... No és a mosdókagyló.... És a szappan- és törölközőtartóról se feledkezzünk meg. Szóval úgy komplett az egész. Bocsánat, a járólap, mely a hozzájuk harmonizáló bordó színben pompázott, kivétel volt. De ezt a rendhagyó küllemét csak addig viselte, amíg a bontás során elénk nem tárult az eredeti burkolat "pinkje". :)



Körülbelül egy évig láttam rózsaszínben a világot (legalábbis a fürdőnkben), mely tökéletes rejtekéül szolgált a vízkőnek. Egyszerűen beleolvadt az alapba. :)
Egy kedves rokonomnak nem adatott meg a rózsaszín fürdőkád nyújtotta "védelem". 10 éve próbál mindenféle csodaszerrel megszabadulni a vízkőtől. Sikertelenül. Aztán megjelentem én, mint az őrült rokon, és kikönyörögtem tőle egy kádsúrolást. :)
Íme, az előtte kép:




Itt vannak az én csodaszereim: ecet, rongy, szivacs és fém dörzsi.



Ez pedig a trükk: a kádra rongyot kell teríteni, hogy az ecet ne folyjon le. Én több órán keresztül (kb. 7 órát) érleltem alatta a vízkövet. Olyan kíváncsi voltam, mint egy kisgyerek karácsony előtt, hogy vajon tényleg használ-e. Ami -aki szintén kipróbálta az általam leírt "receptet" -  még izgatottabb lehetett nálam, mert Ő " csak" 2 órát borogatta a kádat.



Utána a fém dörzsivel átdörzsöltem, majd leöblítettem vízzel. Végül szódabikarbónával megszórtam, és szimpla szivaccsal is áttöröltem.
Hihetetlenül hangzik, de teljesen eltűnt a vízkő.(Jelentem, Ami is sikerrel járt 2 óra múlva úgy, hogy fém dörzsi helyett súrolókefét használt).
Íme a bizonyíték:



Nincs rokoni kapcsolatom Rodolfóval. Ezt tényleg az ecetnek köszönhetjük!

Ui.: Köszi Ami, hogy megosztottad a tapasztalataidat! :)


Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!

2013. február 8., péntek

Szatyorkából kosárka

A minap elgondolkoztam azon, hogy az utóbbi hetekben kreált tárgyaimnak kezd "tulipánból paprika, paprikából Jancsika, Jancsikából kiskirály" színezete lenni. Csak épp a "tulipánnak" kellett egy kis idő, hogy kibújjon a földből. Esetemben a szekrényből. És még csak nem is a liliomfélék családjának egy nemzetségének sarjáról van szó. Itt kérem egy szimpla szatyor került a gyermekek körében használatos, látvány szempontjából sem utolsó, erősen ritmikus, dallamos hanglejtésű versike "porondjára". 
Hogy mire gondolok?


Szatyorkából kosárka,...



kosárkából ládácska (elkészítése itt),..



...ládácskából kamuláda (leírása itt olvasható)

Jó, ez a kamuláda=kiskirály hasonlat kicsit erős, bár ha a történelemre gondolok... :))

Most pedig következzék szatyorkából kosárka története:


Előszobai pakolászásaim során kezembe akadt rég nem látott strandtáskám, melyet méretéből adódóan tényleg arra kívánatos használni, amit a sors számára szánt. Tejföl bőrű családom ezzel az alkalommal igen-igen ritkán élt (egészen pontosan soha), ezért elérkezettnek láttam az időt, hogy új küldetés elé állítsam magamat.


Először a füleket lenyisszantottam, majd vízzel lespricceltem, és elkezdődött a formázgatás. Egész szép kis alakja lett, de az oldala nem akaródzott kisimulni. Ennek okán drasztikusabb eszközt ragadtam kezeim közé: vasalót! Az élekre vizes rongyot terítettem, majd az előbbi szerkezettel többször átsimítottam. 


És tádám, eltűnt a ránc, sima, mint a baba popsija!
Az erősebb vázszerkezet végett belehelyeztem még ezt a tányérkészlet csomagolására használatos dobozt (de bármilyen doboz megfelel).



És íme a végeredmény!



Itt pedig már a méltó helyén, az "ikrek" között a fürdőszobaszekrényünk tetején. 



Mindenkinek szép napot, és jó alkotást kívánok! 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...