Három vágódeszka = három fogas I.

Szóval az úgy volt... - kezdené Pom-pom az aktuális történetét, de ekkor Gombóc Artúr egy darabka csokoládéval kínálja meg, és ezt a ritka alkalmat nem szeretné elszalasztani.
Ezért színre lépek én: Szóval az úgy volt, hogy egy szép napon a törölközőtartó vállfa Hipnózis Elősegítő Készülékké változott (előzmény itt olvasható), ezért a gazdája irdatlan dühbe gurult, és "Betelt a pohár!" felkiáltással a kamrába hajította (ebből is kiderül, hogy nem egy pszichológussal van dolgunk), majd új törölközőtartó alkalmatosság után nézett. Keresett, kutatott, és amikor a szerencse is mellé szegődött, talált négy darab hal kinézetű vágódeszkát (7,5 éve nászajándékba kapta, azóta őrizgette) és három darab ecseri piacon vásárolt akasztót. Ekkor a fejéhez csapott. Összeállt a kép!

Egy halacska ki lett iktatva. De annak is már tudom a leendő helyét. :)

A színt és a mintát is az akasztó adta. Íme az első variáció:

A fogas lapját körberajzolva mintát alakítottam ki az ikeás vágódeszkán.  

Majd az első sort lefestettem két rétegben fehér színnel.

A második sort szürke színnel.

Végül jött a fekete. 

És ezekre a friss, élénk színekre került volna az a kopott akasztó.

Valahogy ütötte egymást a kettő.

Aztán valamilyen úton-módon előkerült a csiszolópapír. Mert a fehér részén kicsit "szőrös" volt a fa. Szóval megcsiszoltam, és úgy gondoltam, majd újra lefestem. Hiszen elvileg nem szeretem a direkte antikolt holmikat. Elvileg. És ezek után mi történt? Minden színt megcsiszoltam. :)
Most nem akarok ujjal (linkkel) mutogatni, de az egészről Laura tehet. Túl jól néznek ki az enyhén koptatott sublótjai (a többi portékájáról már ne is beszéljünk).

Tehát az első akasztó elkészült. 

Hogy miért pont egy szervírozótálon fényképeztem? Annak csak pihent agyam a megmondhatója. :) 

Mindenkinek szép napot, és jó alkotást kívánok!

Ui.: Hamarosan jelentkezem a másik két fogassal. ;)