Egy szarvas három arca

Egyszer egy arctalan szarvas agancsa cikkcakkot húzott az ablakra.

E minta abban a pillanatban visszatükröződött az arcra.

Máskor az arctalan szarvas egy rombuszt ugrott volna. Vétett.

Így lett a képet négyzet.

Végül az arctalan szarvasnak lett egy gazdája,

ki a csíkokat imádta.

Ennyi!

Nézzétek a szarvas képit...

...Csak egy pillanatra.

Mert az arctalan szarvas arca szarvas formájú azóta.

Ezek után pedig bocsánatot kérnék minden verskedvelő emberkétől! Ez csak egy néhol rímelő farigcsa, melyet a gyerkőcök szórakoztatására találtam ki. Ráadásul a szarvasnak végül négy arca lett. Ennyit erről. :)

Rendhagyó módon utóbb mutatom be az arctalan szarvas elkészítési módját, melyet az Alisa által alkotott trófea inspirált (itt is mutattam már korábban):

Volt egy maradék vágódeszkám (a többi részét ennél a projektnél használtam el). 

Valamint Picinykéim segítségével gyűjtöttem szarvnak beillő ágakat.

A vágódeszka tetejére lyukakat fúrtam. Mindig kisebb fúrószállal kell kezdeni, és úgy haladni a vastagabb felé. 

Az ágakat beáztattam mint egy kiló újkrumplit, aztán oly módon meg is hámoztam (csak az egyiket sikerült, a másikhoz nagyon ragaszkodott a kérge. :))

Utána pedig kihegyeztem a végüket. 

Először festeni szerettem volna a csíkokat, mint ahogy az inspirációs képen is látható.

De a festék a legszebb szóra sem akart engedelmeskedni a fedést tekintve.

Aztán eszembe jutottak nagymamám csodás hímzőcérnái.

Szóval ezekkel betekertem, majd a végeket megcsomóztam, és végül rövidebbre vágva hozzáragasztottam az ághoz. 

A vágódeszkát táblafestékkel festettem le.

Az ágakat beleillesztettem a lyukakba, és voilá....

A többit már láttátok. :)

Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!