Translate

2012. november 26., hétfő

Étkezés és étkező szekrény Kucorgónál

Felhívom a kedves Olvasó figyelmét, hogy az alább elhangzó tények ellen mi (szülők, nagyszülők, nagynénik és nagybácsik) próbálunk tenni, és reménykedünk benne, hogy egyszer kultúrlényeket sikerül előállítanunk a társadalom számára, akik az asztali etikett alapvető szabályait elsajátították. Jelenleg viszont csemetéink illetve - a tartalom jobban megkívánja - kölykeink a maki szinten tartanak.
Ugyanis mindkét Picinykénk előszeretettel részesíti előnyben felső végtagjai használatát az evőeszközök helyett. Kisebbik ezt oly menő tökélyre fejlesztette, hogy akár a levest is ezen az úton fogyasztja el. Nagyobbiknál már némi javuló tendencia figyelhető meg: a tésztaételeket úgy képes a gyomra tartalmává varázsolni, hogy megtévesztésül az egyik kezében villát tart, a másikkal viszont az ételt markolja. A szándék benne van, de hát a megszokás nagy úr. :)
És akkor még nem beszéltem azokról a kulináris élvezetekről, a gasztronómia világában tett hosszú utazásokról, a számunkra ismeretlen ízkombinációkról melyeket ezek a gasztrozsenik prezentálnak számunkra minden egyes nap (Kérem, csak a nagyon erős idegzetűek olvassák el az alább szereplő sorokat!): májpástétom kakaós kaláccsal és paradicsommal, kolbász mazsolás kuglóffal, szalámi meggyes süteménnyel, és végül a legpikánsabb: görögdinnye ketchuppel (bár legalább itt színharmónia uralkodik a tányéron). És még sorolhatnám, de nem merem! Szóval próbálkozunk, és még egy darabig étterembe nem megyünk :))

Addig pedig lássuk az étkező szekrényünket, ahol annak ellenére, hogy vitrines mivolta miatt próbáltam ügyelni a rendre, mégis befészkelte magát a káosz:



Szóval kipakoltam, törölgettem, tisztítottam, poroltam, mosogattam, pucoltam és címkéket gyártottam. Az utóbbit egy szakadt kosárból:




Melynek ép részeiből címke nagyságú négyzeteket vágtam ki, majd egy ovális alakú konzervet ráerősítve körbefestettem a szekrény hátulját már korábban bemázolt kék színnel:



Végül ezt kaptam eredményül:




És mi lett az étkező szekrényünkkel? A káoszt felváltotta az organizáció.
Íme a bizonyíték:






4 megjegyzés:

  1. de szépek, jó ez a két szín meg felület együtt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! Valahogy vonz engem a fa (bár jelen esetben kosár) és kék párosítás. :)

      Törlés
  2. Mi most azt játszuk otthon (te ihlettél minket), hogy sikáljuk már le az összes ajtó és ablak keretet, mert ugye a felújítás mindenféle nyomai a legtöbbön még megtalálhatóak. Úgyhogy egyik nap lesikáljuk. Majd másik nap megállapítjuk, hogy szépen rajta maradt a súrolópor, és akkor újra lesikáljuk. :) Nem egy hatalmas léptekkel haladó művelet.

    Viszont azt nem értem, hogy két apróság mellett hogy marad ilyen szép tiszta az üveg?! És milyen bámulatos anyuka vagy, hogy a gyerekek mellett mersz egyáltalán vitrines szekrényt tartani otthon?! :)

    És áruld el, hogy mit tartasz alulról a harmadik polcon lévő kiöntőben?! :)

    VálaszTörlés
  3. Ez a jó játék, én is szoktam ilyet!:))
    Úgy marad ilyen szép tiszta, hogy nem marad ilyen szép tiszta :). De ennyi belefér. A vitrines szekrénnyel én is pánikoltam az elején, mikor még a Nagyobbik született, hogy mi lesz, és körbebástyáztam a kanapénk ülő - és hátpárnáival. Aztán később olyan hely lett, mint a tűzhely, csak itt nem a "ne nyúlkálj mert forró", hanem a "ne focizz és rohangálj előtte" van. A B terv, hogy edzett üveg van benne.
    A kiöntőben van az ünnepi evőeszközkészletünk :))

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...