Bevallom, most sem a hagyományos, boltban kapható termékeket fogom bemutatni. Lássunk azoknál pár extrábbat, olcsóbbat, melyeket akár saját magunk is elkészíthetünk.
Felkelünk a puha, karfás fotelból. Elindulunk a bejárati ajtó felé. Szépen, lassan, ne kapkodjunk. Szemünk is kezd hozzászokni a beáradó fényhez. És végül, hogyha már végtagjaink bejáratódtak, az akklimatizálódási folyamat végén itt ez a szőnyeg. Még egy utolsó esély, hogy megszokjuk a természet közelségét.
Ezt kimondottam fogyókúrázóknak ajánlom. Indulás előtt ráállunk, futunk egy kört a Duna-parton, hazaérve újra ráállunk, konstatáljuk a különbözetet, majd átváltjuk kalóriába, és végül ennek értékét elfogyasztjuk sütiben. Na jó, fogyni nem fogyunk, de legalább nem hízunk.
Most ha kissé szórakozott lennék, akkor megkérdezhetném, hogy az ajtó melyik oldalán is állok? De most komolyan, mikor kell lábat törölnöm? Amikor kilépek a kertbe, vagy amikor bejövök onnan?
Kérem, tessék vigyázni, nehogy a házból sarat hordjon ki cipőjével a veteményeskertbe :)!
Ha megkérdeznék tőlem, hogy mit kezdenék 12db övvel, akkor mondjuk ezeket válaszolnám: felcsatolnám tárolódobozra dísznek; átkötnék velük párnákat; könyvtári leselejtezett könyveket fognék össze velük, hogy aztán mint ülőalkalmatosság éljenek tovább; vagy ékszertartót készítenék belőlük. De speciel a lábtörlő nem jutna eszembe ;).
A dugós lábtörlő alteregója. Ha a parafadugónk elfogyott, akkor mehetünk fát aprítani.
Ráadás I. Amikor a lábtörlő a kandalló felett végzi.
Ráadás II. Amikor a lábtörlő a gyomrunkban végzi, és még ízlik is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése